I. Ulászló (1440-44 ) egyesíti először a Szent Koronával fedett, középen hasított címerpajzsban az árpád-sávot és a kettős keresztet, ezt nevezik később kiscímernek. Ugyanez korona nélkül a Kossuth-címer, aminek jelentése az önállóságától megfosztott magyar államiság. Világos után betiltják. Varga Géza értelmezése szerint a Szent Koronás Magyar címer a legszebb térbeli világmodellek egyike. Az árpád-sávok mint a négy szent folyó, a világot mozgásban tartó erő; Szent Koronánk felülnézete mint napkereszt; a kettős kereszt mint égig érő fa (életfa) és a hármas halom a világmodellek jellemző alkotóelemei. A teremtést jelképezik nemzeti színeink is: égi tűz vérvörösét, a folyók fehér szalagját és a zöld, a termékeny mezőinket idézik. |