A nagyszentmiklósi avar aranykincs, 2.számú korsó
A mitikus madár a Föld Mag népeinek mítoszaiban, népmeséiben, ezer alakban megjelenő természetfeletti lény. Lehet Isten, hős, sámán, ember egyik megjelenési formája vagy segítőtársa, hátasállata. Az Isten Istenség voltának, az égi magasságoknak, az ég szellemének, a Napnak, égzengésnek, szélnek, szabadságnak, termékenységnek, növekedésnek, bőségnek, a költői ihletnek és látnoki tudásnak, a jóslatnak, a kozmikus világok közötti kapcsolatnak, a léleknek, a gyermeki- ségnek, az Élet Szellemének jelképe.Ősi világok mesévé szelídült igazságaiban fennmaradt mitikus madarak, mint a viharmadár, a tűzmadár, a mezopotámiai Anzud, az indiai Garuda stb. Északkelet -Ázsiában és az észak-amerikai indiánoknál s számos rokoni népnél a madár kultúrhéroszként, ősatyaként (Nap-ős) jelenik meg. A csendes óceáni szigetvilágban az Isten madár alakú küldötte termékenyít meg egy követ, vagy fát, amelyből élőlények támadnak, s ő a törzs toteme és őse. A Földön világosan nyomon követhető az Ős kontinens Mú szétszórt és szolgasorsba taszított népeinek eredetmítosza, totemmadara -a Nap-Ős szimbóluma, Mú elfeledett csillaga.